II. Gazdafórum Zetelakán

A Zetelaki Rmdsz szervezésében Gazdafórum volt Zetelakán 2012.március 13-án. Vendégek voltak: Haschi András az APIA Hargita megyei igazgatója, Sándor Kálmán az Rmdsz udvarhelyszéki ügyvezető elnöke, és Bíró Barna Botond , szenátori irodavezető.

Az előadásokban szó volt a földalapú támogatások igénylésének folyamatáról, a változásokról, amelyek ez évben lesznek a támogatásokat illetően, a Leader pályázati lehetőségekről, a fiatal és kezdő gazdáknak szóló támogatások mikéntjéről. Akik részt vettek, azok érdekes információkat hallhattak a témában leginkább illetékes személyektől, a gazdakérdést illetően.

Posted in Nincs kategorizálva | 2 Comments

Közlemény – Kártérítési dossziék

A kártérítési dossziék összeállításához szükséges dokumentumok:

- összesítő a dosszié tartalmáról (egy összegzés, hogy milyen dokumentumok találhatóak a dossziéban)

- a megyei bizottság határozata, amellyel érvényesítette a tulajdon visszaszolgáltatási kérést

- az összes dokumentum, amelynek alapján érvényesítették a tulajdon visszaszolgáltatási kérést, vagyis a dosszié kell tartalmazza:

-          a volt tulajdonos vagy az örökösök kérése, minden igénylő aláírásával. Abban az esetben, ha a kérést nem írta alá az összes igénylő, be kell mutatni a meghatalmazást, amely alapján a meghatalmazott személy aláírta
-          akták, amelyek bizonyítják a tulajdonjogot
-          a birtoklevelek vagy a birtokbahelyezési jegyzőkönyv a természetben kapott területekre és az akták, amelyek alapján a kibocsátás megtörtént
-          a volt tulajdonos, illetve örököseinek (amennyiben szükséges – vagyis ha az örökösök igénylik vissza) személyi iratai – személyi igazolvány, születési bizonyítvány, házassági levél, halotti levél
-          öröklési bizonyítvány vagy a rokonsági ágat bizonyító okirat (amikor ez nem bizonyítható a fent említett személyi iratokkal), azokban az esetekben is, amikor a mellékleten feltüntetett személy elhunyt
-          a helyi bizottság javaslata
-          a volt tulajdonossal illetve az örököseivel folytatott levelezés
-          azon közhivatalokkal folytatott levelezés, amelyek adminisztrálásában van rendelkezésre álló, állami köztulajdonban lévő földterület

-          jogerős bírósági határozat az alábbi esetekben:

  • bizonyíték, hogy a volt tulajdonosnak, vagy az örökösöknek fel volt ajánlva egy főldterület más helyen, de ezt nem fogadták el, vagy elismervény a bizottság aláírásával, hogy nem áll rendelkezésre szabad főldterület
  • személyazonosítási nyilatkozat azokban az esetekben, amikor ugyanaz a személy több név alatt ismert és így tűnik fel a dokumentumokban, amelyre adták az érvényességi tanusítványt

-          igazolás, amelyben pontosítják a mellékletben szereplő személyek által, a földtörvény keretében letett összes kérést. Minden dossziéhoz egyedi igazolás szükséges, amely tartalmazza a kérések számát, az iktatószámot és az iktatás dátumát.

-          abban az esetben ha volt 67/2010-es Törvénnyel letett kérés, akkor csatolni kell azokat a dokumentumokat, amellyel azt a kérést megoldották

-          a helyi bizottság saját felelősségre tett nyilatkozata a rendelkezésre álló területekkel kapcsolatosan a természetbeni visszaszolgáltatások miatt

-          igazolás azokról a területekről, amelyet természetben visszakapott

-          a helyi bizottság által készített beszámoló (referat)

LADÁNYI László-Zsolt                                                                      Prefektus

Hargita Megye Prefektusi Hivatala

Csíkszereda, Szabadság Tér 5, 530140, www.prefecturahr.ro, office@prefecturahr.ro tel/fax 0266 – 37 11 14 * tel/fax 0266 – 37 20 61 * fax 0266 – 37 20 80

Posted in Nincs kategorizálva | Leave a comment

Vállalkozói és Gazdasági Fórum volt Zetelakán

Február 3-án pénteken került sor az 1.Vállalkozói és Gazdasági Fórumra Zetelakán, a helyi RMDSZ szervezésében. Meghívott vendégek voltak: Tánczos Barna mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár, Antal István parlamenti képviselő, Bíró Barna Botond a székelyudvarhelyi Verestóy Attila szenátori iroda vezetője, és Antal Lóránt az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke.
A lakosság részéről érdeklődőkben nem volt hiány. A meghívott előadók beszéltek a vállalkozások helyzetéről, a támogatások lehívásának módszereiről a kisiparosok és gazdálkodók számára, valamint bíztatták a jelenlévőket, hogy ne féljenek pályázni, támogatásokat kérni tevékenységeikre. Az előadások végén lehetőség nyílt kérdéseket föltenni, amire az illetékesek válaszokat is adtak. Legtöbb kérdés a gát alatti területek kárpótlását illetően került feltevésre, habár ennek a fórumnak nem az volt a lényege, de megpróbáltak válaszolni a képviselő és az államtitkár. Kiderült, hogy a probléma forrása a helyi hivatalnál van, ugyanis a polgármester nem készíttette elő, és nem került a megfelelő helyre. A fórumon ismételten ígéretet tett, hogy megoldja, amit az emberek kíváncsian várnak. Kérdések hangoztak el még a vadkárokat illetően, és a Natura 2000 kapcsán is. A zetelaki RMDSZ ígéretet tett, hogy ennek a fórumnak lesz folytatása, illetve hasonló összejöveteleket szeretnének szervezni különböző témákban is.

Posted in Nincs kategorizálva | Leave a comment

Könyvbemutató

Posted in Nincs kategorizálva | Leave a comment

Ki kicsoda a helyi közéletben? – 6., befejező rész

Utolsó részéhez érkezett a „Ki kicsoda a helyi közéletben” c. sorozat. A már átrágott témákon túl lehetne még részletezni egy-két kissebb foglamat, mint amilyen az alpolgármester, kiről azt kell tudni, hogy részt vesz úgy a döntéshozatalban, mint a végrehajtásban. Az idők folyamán sokat változott ezen funkció szabályozása, jelenleg az alpolgármestert a tanácsosok választják meg maguk közül, részt vesz a szakbizottsági üléseken, a rendes tanácsüléseken tanácsosként szavaz. A végrehajtásban az alpolgármesternek a polgármester jelöli ki azokat a közigazgatási területeket, amelyekért felelni fog, ha pedig a polgármester valamilyen okból kifolyólag nem tudja huzamosabb ideig ellátni feladatát vagy megszűnik polgármester lenni, akkor ideiglenesen átveszi annak hatásköreit.

Téma lehetett volna a helyhatósági választások, amelyről most nem írnék részletesebben, inkább majd akkor, amikor aktualitásánál fogva nagyobb lesz az érdeklődés iránta.

Egy másik téma a választópolgár közügyekbe való beleszólásának, érdekérvényesítésének módozatai. Ezeket a jogokat az alkotmány is tárgyalja, mint alapvető emberi jogokat:
- a választási jog: a polgár leginkább így fejezheti ki véleményét a választottakról. Ha elégedett visszaválasztja, ha nem elgedett, leszavazza.
- a választhatósági jog: ha valaki elégedetlen a közügyek alakulásával és úgy érzi, hogy saját személye javíthat a dolgokon, akkor jelöltetheti magát tanácsosnak vagy polgármesternek.
- a közintézmények által kezelt információkhoz való hozzáférési jog: a polgár jogos elvárása a közintézményekkel szemben, hogy informálják az őt érintő problémákról vagy biztosítsanak hozzáférést az információhoz
- gyülekezési jog: a polgárok együtt, egy demonstráció keretében is kifejezhetik valamely témával kapcsolatban a véleményüket
- társulási jog: a hasonlóan gondolkodók, vagy azonos érdekű polgárok különböző célok vagy érdekek érvényesítése végett társulhatnak pártokba, szakszervezetekbe, egyesületekbe vagy alapítványokba
- kérvényezési jog: a polgár kérvény által fordulhat a közigazgatási szervekhez valamely problémájának orvoslása érdekében. Ha többen vannak, akiknek hasonló problémájuk van, akkor aláírásokat is gyűjthetnek, amelyeket mellékelhetnek a kérvényhez. A közigazgatási szervek ezekre a kérvényekre kötelesek válaszolni a törvény által meghatározott időn belül.

A fenti érdekérvényesítési lehetőségeken kívül még ott vannak a tanácsosok, akiknek egy másik megnevezésük a hangzatos „önkormányzati képviselő”. A polgárok az őket képviselő tanácsosokon keresztül, közvetett módon is befolyásolhatják a közügyeket, például egy határozattervezeten keresztül, amelyhez megnyernek egy vagy több tanácsost, aki majd képviseli az űgyet.

Gondolom, ezzel az utolsó témával elég eszközt felsoroltam ahhoz, hogy az egyszerű polgár is a saját kezébe vehesse sorsának alakítását és ne mindig azt várja, hogy megmondják neki, hogy mit csináljon. Le kellene szokni a tehetetlen ember eszközeiről, a szidalmazásról és rágalmazásrról és rá kellene szokni a közügyekben való tevőleges részvételre a fent említett eszközök valamelyikével, például úgy, hogy elmegy szavazni választásokra, ott tudatosan és felelősségteljesen szavaz, vagy nyomást gyakorol a választottakra mondjuk kérvény formájában vagy aláírást gyűjt valamilyen űgy érdekében. Az autonómia is nagyjából erről szól. Ha valami nem tetszik abban, ahogyan mások alakítják sorsomat, akkor a rendelkezésre álló eszközökkel megpróbálom saját magam kezébe venni a sorsomat vagy nyomást gyakorlok azokra, akik döntéseket hoznak rólam, nekem.

Reményeim szerint a sorozat eléri célját, hogy megszünteti a mindennapi életben sokszor előforduló közélettel, közigazgatással  kapcsolatos fogalomzavarokat, valamint kedvet csinál azoknak, akik már gondoltak arra, hogy szívesen vállalnának közszerepet a helyi közéletben. A magas érdeklődés a közügyek iránt versenyhelyzetet teremtene és köztudott, hogy a konkurrencia legtöbbször fejlődést is hoz. Ilyen úton a sokat szidott helyi tanács is felfejlődhetne a polgárok elvárási szintjére.

Sok sikert!

Várom a kérdéseket, hozzászólásokat!

Posted in Nincs kategorizálva | Tagged , , , , , , | 17 Comments

Ki kicsoda a helyi közéletben? 5. rész – A szakbizottságok

Az előző részben láthattuk, hogy mielőtt döntés születik egy ügyben, a döntés előkészítésének fázisában az egyik lépés a szakbizottságok véleményezése az adott határozattervezetről. A törvény betűje szerint „A szakbizottságok ellemzik és véleményezik a tevékenységi körükbe tartozó határozattervezeteket.”

A szakbizottságok nem más, mint a helyi tanács működésének alapegységei. Feladatuk a határozattervezetek elemzése, véleményezése. Alternatív megoldásokat dolgozhatnak ki, módosító javaslatokat tehetnek az illető határozattervezetet illetően. A szakbizottságok esetén is be kell tartani a kvórumra vonatkozó szabályokat. A szakbizottsági üléseken a tagokon kívül meghívott szakértők és az illető határozatot kezdeményező, de nem szakbizottsági tag tanácsosok is részt vehetnek és véleményt nyilváníthatnak. A szakbizottsági ülések nyilvánosak, hacsak nincs ellentétes döntés. A szakbizottásgok összetétele lehetőségek szerint követi a helyi tanács politikai összetételét. Nagyon fontos viszont figyelembe venni a tanácsosok szakbizottságokba való jelölésénél azok szakmai tapasztalatát és képzettségét. A helyi tanácsosok egy, kettő vagy legtöbb három szakbizottságnak lehetnek tagjai. A szakbizottsági üléseken való részvétel kötelező. A szakbizottságoknak van választott elnöke és titkára, akiknek feladata a az ülések vezetése, illetve a jegyzőkönyvek írása. A szakbizottságokra vonatkozó szabályokat a helyi tanács szervezési és működési szabályzatának kell tartalmaznia. A szakbizottságok településenként eltérőek lehetnek, mert általában a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően alakítják ki. A szakbizottságok megszervezését a következő területeken javasolják:

a.)    mezőgazdaság
b.)    gazdaság-pénzügy
c.)    szociális, kulturális és vallással kapcsolatos tevékenységek
d.)    oktatás, egészségügy
e.)    területrendezés és urbanisztika
f.)     munkaügy
g.)    gyermekvédelem
h.)    környezetvédelem, turizmus
i.)      jogi és fegyelmi terület

Nagyobb városokban ezen területek mindegyikére külön szakbizottságokat szerveznek vagy legtöbb két területet összevonnak. A települések méretéhez mérten a tanácsosok száma is csökken és ez általában odavezet, hogy csak néhány szakbizottság lesz kialakítva, amelyek több területet lefednek.

Zetelakán a szakbizottságok a következőképpen alakulnak:

  1. szakbizottság: gazdaság, mezőgazdaság, területrendezés, környezetvédelem, turizmus
  2. szakbizottság: szociális, kulturális, vallás, munkaügy, gyermekvédelem, ifjúság-sport
  3. szakbizottság: oktatás, egészségügy, család, jogi és fegyelmi

A helyi tanácsosok, saját vagy a polgármester kezdeményezésre, az esettől függően, meghatározott időszakra, külön ellemző és ellenőrző bizottságokat szervezhetnek. Az ellemző és ellenőrző bizottság összetételét, célkitűzéseit és tevékenységük időtartamát a helyi tanács határozatban állapítja meg. A bizottság tagjai a határozatban megállapított korlátok között cselekszenek.

Posted in Nincs kategorizálva | Tagged , , , , , , | 14 Comments

Ki kicsoda a helyi közéletben? 4. rész – A határozat

Miután tisztáztuk, hogy ki kicsoda a helyi közigazgatásban és kinek mi a feladata, illetve megtanultuk a tanácsülések szabályait, itt az ideje, hogy a tulajdonképpeni munkával kezdjünk el foglalkozni. Ebben a részben a HATÁROZATról lesz szó (hotărâre al consiliului local). A helyi tanács a feladatkörét (lásd  a sorozat 1. részét) határozatokkal látja el. Egy határozat elfogadásához elsősorban az szükséges, hogy a tanácsülés határozatképes legye, azaz jelen legyen a döntéshez szükséges tanácsos. A határozatoknak két típusa van:

a.)                egyszerű többséggel elfogadható határozatok: ezeket a határozatokat egy döntőképes ülésen jelen lévő tanácsosok többsége fogadja el, vagyis elegendő, ha a tanácsosok fele (50%) + egy a határozat mellett szavaz. Ez Zetelaka esetében jelenleg azt jelenti, ha a 15 tisztségben lévő tanácsosból 8 jelen van, akor a tanácsülés határozatképes, viszont egy határozat elfogadásához 5 tanácsos szükséges (4+1).

b.)                más többséggel elfogadható határozatok: ezek általában nagyobb horderejű problémák megoldásánál merülnek fel, ahol kívánt a szokásosnál nagyobb mértékű egyetértés. A probléma természetétől függően a törvény, illetve a helyi tanács működési szabályzata írja elő, hogy milyen többség szükséges. Két eset lehetséges:
b1.) abszolút többséggel elfogadható határozatok: ebben az esetben a többséget a tisztségben lévő összes tanácsos számából számolják ki. Zetelaka esetében ez normális esetben azt jelenti, hogy a jelenléti számtól függetlenül egy határozat elfogadásához a 15-ből 8 tanácsos kell a határozat mellet szavazzon. (Példa: az alpolgármester megválasztása)

b2.) kétharmados (2/3) minősített többséggel elfogadható határozatok: ezekben az esetekben a tiszségben lévő tanácsosok legkevesebb kétharmada szükséges a határozatok elfogadásához. Zetelaka esetében ez minimum 10 tanácsost jelent. (Példa: kölcsönök felvétele)

A szavazás legtöbb esetben nyílt, viszont két esetben lehet titkos is. A szavazás titkos, ha a tanács úgy dönt, illetve ha a törvény úgy írja elő (Példa: a tisztségekbe való kinevezések).

Helyi tanácsi határozatot kizárólag a tanácsosok, illetve a polgármester kezdeményezhetnek. Más állampolgárok, szervezetek csak közvetett úton kezdeményezhetnek, úgy, hogy megnyerik tervüknek valamelyik tanácsost vagy a polgármestert. A határozattervezetek (proiect de hotărâre) szerkesztését a kezdeményező végzi el, a titkár és a helyi közigazgatási hatóság szakosodott szerveinek (pl: szociális-, adó-, településrendezési osztály) támogatásával.

A határozattervezetek bizonyos formai követelményeknek kell eleget tegyenek. A tervezethez mellékelni kell annak indoklását. A határozat kezdeményezésétől a hatályba lépéséig jól meghatározott lépéseken kell végig menjen. Ezt a folyamatot a következő ábra szemlélteti:

1 Szerkesztés, szakmai előkészítés
a titkár és a szakosztályok segítségével
2 Kezdeményezés:
- Polgármester
- Tanácsos vagy tanácsosok egy csoportja
- Polgári kezdeményezés közvetett módon
3 A titkár a tervezetet eljuttatja a tanácsosokhoz,
az illetékes szakbizottságokhoz és a szakosztályokhoz
4 Szakosztályok ellemzése és véleményezése
5 Szakbizottsági véleményezés
6 Napirendi pont
7 Megvitatás
8 Szavazás, elfogadás:
feltételek Kvórum Szükséges szavazat Szavazás típusa
- egyszerű többség - nyílt
(kötelező jelenléti szám) - abszolút többség - titkos
- kétharmados többség
9 Titkár törvényességi ellenjegyzése
10 Közlés, közzététel:
a.) közlés egyedi jellegű aktusok esetében
b.) közzététel normatív jellegű határozat esetében
11 Hatályba lépés, végrehajtás

A fenti lépések némelyike már ismerős lehet sorozatunk előző vagy jelen részéből. Amit még tudni kell egy határozat elfogadásáról az az, hogy ha egy tanácsos vagy személyesen, rokonain (IV. fokig) vagy házastársán vagy annak rokonain keresztül érdekelt amegtárgyalandó kérdésben, akkor nem vehet részt a vitán és a határozat elfogadásában.

Az elfogadott határozatra is vonatkoznak formai szabályok. Az elfogadott határozatot az ülesvezető elnök írja alá. Ha bármilyen okból visszautasítja, akkor helyette 3-5 tanácsos is aláírhatja.

A határozat törvényességét a titkár aláírásával, ellenjegyzésével biztosítja. Ezt, ha indokoltnak látja, törvénytelenség esetén vissza is utasíthatja, de meg kell indokolnia döntését és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elfogadott tanácshatározatokat a titkár azonnal, de legtöbb 3 napon belül közölnie kell a polgármesterrel és a prefektussal. A prefektus gyakorolhatja az ellenőrzést, törvénytelenség észlelése esetén “visszadobhatja” a határozatokat javításra, kiigazításra vagy visszavonásra.

A határozat a közzététel vagy közlés pillanatától lép érvénybe.

A következő részben a szakbizottságokról lesz szó.

Posted in Nincs kategorizálva | Tagged , , , , | 10 Comments

Zetelakán tartotta soros havi ülését Hargita Megye Tanácsa

Két európai uniós finanszírozású pályázatban való részvételről is döntött Hargita Megye Tanácsa április 29-én Zetelakán, a kihelyezett soros ülésén. A testület azt a határozatot is elfogadta, amely alapján két új szakorvosi állás létesül a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.

Egy idegsebészi és egy mellkassebészi állást hoztak létre a megyei tanács április 29-i, Zetelakán tartott ülésén, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tisztségjegyzékének módosításával. Egyhangúlag elfogadták azt a határozattervezetet is, hogy a megyei tanács belefoglalja Kis vízprogramjába Árvátfalva, Énlaka és Firtosváralja községet is, majd jóváhagyták az idei Kis villamosítási programot is, amelynek során Hosszúaszóban, Korondon és a Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban bővítik az elektromos hálózatot – utóbbi település 80 százalékába jut majd el a vezetékes áram. A több mint negyven napirendi pont között szerepelt a felsőboldogfalvi iskola felújításának befejezéséhez szükséges tízezer lej elkülönítése, valamint az idei egyháztámogatási program elfogadása is.


– Ismét pénzt hozunk a megyébe, hiszen újabb két uniós pályázatunk önrészét ezen az ülésen foglaltuk bele a költségvetésünkbe – nyilatkozta Borboly Csaba tanácselnök az ülés után. – Amit még nagyon fontosnak tartok a mai napirendi pontok közül, az a két orvosi állás létrehozása a csíkszeredai megyei kórházban, hiszen nyolc szolgálati lakás épült orvosoknak, de még csak kettőt foglaltak el. Célunk szakorvosok vonzása a megyébe, ezért idén újabb nyolc szolgálati lakást építünk.

A tanácselnök kiemelte még a brüsszeli Székelyföld-iroda létrehozásáról szóló határozatot, amelyet Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa működtet majd, és június elsején lesz az ünnepélyes megnyitója. Borboly Csaba szerint az iroda révén még több uniós pénzt szerezhetnek a megye, illetve a székelyföldi térség számára, ugyanakkor rengeteg információt eljuttathatnak régiónkról a brüsszeli bürokratáknak.

Borboly Csaba a tanácsülés előtt meglátogatta a zetelaki iskolacsoport egyik félkész épületét, amelynek befejezéséhez újabb kormányzati támogatásra lenne szükség. Jelen volt Antal István parlamenti képviselő is, aki Ladányi László Zsolt prefektussal együtt részt vett a megyei tanács ülésén. Az elöljárók közbenjárásukat ígérték a munkálatok befejezéséhez szükséges források lehívásában.

A tanácsülésen részt vettek az érdeklődő helybéliek is, akik a végén kérdéseket tettek fel, illetve problémáikkal fordultak a tanácsosokhoz. Többek között az út menti táblák elhelyezésére vonatkozó szabályokat és a községi utak állapotát sérelmezték, és a helyi gyűjtőtó vízszintjével kapcsolatban is panaszkodtak. Borboly Csaba elmondta, bár mindezek a kérdések nem tartoznak a megyei tanács hatáskörébe, minden lehetséges eszközükkel segíteni próbálnak.

– Zetelakán nagyon nagy tenni akarást tapasztaltam, és szerintem nincs olyan probléma a településen, amit előbb-utóbb ne lehetne megoldani – jelentette ki a megyei tanács elnöke.

Hargita Megye Tanácsa részt vesz a CLEAR, illetve a RECULTIVATUR európai uniós projektben, miután a kihelyezett tanácsülésen megszavazták a vonatkozó határozattervezeteket. A CLEAR innovációösztönző együttműködések kiépítését célozza a délkelet-európai térség országaiban azzal, hogy felhívja a figyelmet a kulturális értékekben rejlő lehetőségekre, amelyekkel növelhető a térség vonzereje. A magyar nyelvű leírás szerint a projekt révén „hálózat épül a tudás és információ áramlására, munkacsoportokat alakítanak a fizikai elérhetőség javítása, új szakmák, az információk virtuális elérhetőségének megteremtése, valamint különböző tudásigények kielégítése céljából marketing- és kommunikációs eszközökkel”. A tíz partner egyike lesz Hargita Megye Tanácsa, melynek az 1 565 000 eurós összköltségvetésből 120 000 euró jut – ebből az önrész mindössze 2400 euró, a fennmaradó összeget uniós és kormányzati forrásokból teremtik elő.

A RECULTIVATUR célja a vallási kulturális értékek integrálása a városi központok, településhálózatok és a kapcsolódó vidéki területek fejlesztési gyakorlatába, amivel munkahelyeket és jövedelmet generálnának a bevont térségek számára – ezeket a célokat nemzetközi szakembercsoport felállításával valósítják meg. A projekt során nemzetközi felmérés készül, és összeállítanak egy vallásiörökség-térképet, azonosítják a célcsoportokat és az érintetteket, valamint útmutatót és innovatív módszertant dolgoznak ki: a Délkelet-európai Közös Vallási Turizmus Modellt. A projekt teljes költségvetése 3 020 000 euró, a 12 partner közül a Hargita Megye Tanácsára eső rész pedig 230 000 euró, az önrésze viszont mindössze 4600 euró. Mindkét projektet 36 hónap alatt, a 2011–2013 közötti időszakban bonyolítják le.

Zetelaka, 2011. április 29.

Posted in Nincs kategorizálva | Leave a comment

Ki kicsoda a helyi közéletben? 3. rész – A helyi tanács működése

A helyi tanácsot, akárcsak a polgármestert 4 éves mandátumra választják meg, mely időszak háború vagy katasztrófa esetén meghosszabbítható.

A helyi tanács munkaformája az ülés. Az üléseknek két típusa van:
a.)    RENDES ÜLÉS, amelyet havonta kell tartani, ezt a polgármester hívja össze.
b.)    RENDKÍVÜLI ÜLÉS, amelyet sürgős problémák megoldására ül össze a polgármester vagy a helyi tanácsosok egyharmadának a javaslatára (Zetelakán ez jelenleg 5 tanácsost jelent)

A tanácsülések összehívása írásban történik a hivatal titkára révén, legalább 5 nappal a rendes ülések előtt vagy legalább 3 nappal a rendkívüli ülések előtt. Kényszerhelyzetben, nagyon sürgős esetekben a helyi tanács azonnal is összehívható. Erre az esetre nemrég példa is volt, amikor sokadik próbálkozásra sem sikerült a helyi tanácsnak elfogadni a költségvetést és ezzel pénzügyi szempontból veszélybe sodorta egész Hargita megyét. Akkor a megye prefektusa a tervezett szakbizottsági ülés helyett rendkívüli ülést kezdeményezett és valósított meg a helyi önkormányzat beleegyezésével, ahol aztán végre a költségvetés is elfogadásra került.

Fontos elem a NAPIREND, amely az illető ülés előtt álló megoldandó feladatokat, határozat-tervezeteket, tájékoztatókat és más anyagokat irányozza elő. A tanácsülés meghívójában a helyi tanácsosok rendelkezésére bocsátják a napirenden szereplő anyagokat is.

A határozatképességhez szükséges jelenléti szám a KVÓRUM. A tanácsülés csak úgy törvényes, ha jelen van a tisztségben lévő tanácsosoknak a fele plusz egy. Zetelaka esetében tehát, ha van 15 tanácsos, akkor az ülésen jelen kell legyen 8, ahhoz, hogy a tanácsülés döntésképes legyen. Az üléséken való részvétel kötelező. Az indokolatlan hiányzást büntetik, a többször hiányzó tanácsos mandátuma akár meg is szünhet.

A helyi tanács üléseit a tanácsosok által megválasztott ülésvezető tanácsos (elnök) vezeti. Az ülésvezető elnök tisztségére a törvény egy sor szabályt állapít meg, amelyet nem részletezek.

A helyi tanács ülései NYILVÁNOSAK, bárki (sajtó, érdeklődők) részt vehet. Viszont a helyi tanács dönthet úgy, hogy bizonyos üléseket zárt ajtók mögött tartanak. A törvény ezt a részt is szabályozza, bizonyos kérdéseket tilos zárt ülésen tárgyalni.

A tanácsülésről az önkormrányzat titkára JEGYZŐKÖNYVet készít és annak valóságtartalmáról az ülésvezető elnökkel együtt aláírásukkal vállalnak felelősséget. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt, hogy a tanácsosok hogyan szavaztak, hiszen ennek függvényében állapíthatják meg felelősségüket jogsértés esetén. Minden ülés előtt, kellő időben, a titkár a tanácsosok rendelkezésére bocsátja az előző ülés jegyzőkönyvét, amelyet utólag, a soron következő ülés előtt jóváhagyás végett a tanács elé terjeszt. A helyi tanácsosoknak jogukban áll az ülés keretében kifogásolni a jegyzőkönyv tartalmát, és kérni az előző ülésen kifejtett álláspontjuk pontos feljegyzését.

Az ülések megkezdése előtt az ülés összehívója a napirendet a tanács elő terjeszti jóváhagyás céljából, melyet sürgős esetekben módosíthatnak, kiegészíthetnek.

Egy javaslat, határozattervezet beterjesztésekor mellékelni kell:
a.)    az illetékes helyi szakosztály (adóosztály, földhivatal, urbanisztikai o., stb.) jelentését
b.)    a tanács szakbizottságának a véleményezését
Ez a szabály alól kivételt képeznek a rendkívüli, illetve az azonnali ülések. Ilyen esetekben nincs elég idő a jelentéseket, véleményezéseket elkészítsék.

A helyi tanács feladatkörét (lásd  a sorozat 1. részét) HATÁROZATokkal látja el. Erről és a SZAKBIZOTTSÁGokról azonban a következő részben olvashatnak.

Felhívnám a kedves Olvasók figyelmét, hogy ez a sorozat nem a teljesség igényével készült, célja a közérthető tájékoztatás. Teljes értékű információt, tájékoztatást az ide vonatkozó jogszabályok tanulmányozása nyújthat. Ettől függetlenül továbbra is várjuk az Ön hozzászólását, kérdését.

Posted in Nincs kategorizálva | Tagged , , , | 3 Comments

Szent László ereklye Zetelakán

,,Március 26 és április 11 között Erdélybe látogat Szent László. Egy csodaszép tartóban elhozzuk Szent László hiteles csontereklyéjét Győrből , közel egy hónapra.
Egyházunk tanítása szerint Szent László ma is él a jó Isten jobbján, mint Erdély népének, földjének védőszentje, patrónusa. Hisszük, hogy közbenjár értünk, színe előtt kimondott elhatározásainkat  segíti jó végre vinni. Ezért meghívjuk az idei nagyböjtre szeretettel szülőföldünkre, hogy segítsen az idei nagyböjtben. Minden állomáson a helybéli templomba mennénk és a szentmise áldozatra meghívjuk   szeretettel a környékbeli otthonok gyerekeit és a kedves híveket is ,,

Csaba testvér

Zetelakára április 2-án érkezik a Szent László ereklye, a 11 órás szentmisén fogadjuk, majd ezt követi, a Szent Ferenc Alapítvány helyi otthonának felszentelése és a névadása.  Az Otthon udvarán Csaba atya egy tölgycsemetét ültet  Szent László tiszteletére. Az eseménysorozat folytatódik a kultúrotthonban, ahol az Aszód-i Evangélikus Gimnázium diákjai, Herczeg Attila kőltő vezetésével,- a 2011 jan. 29-én megrendezett jótékonysági est műsorából- mutatnak be részleteket. Ezt követi az Alapitvány zetelaki csoportjának műsora.

Szeretettel meghívunk mindenkit, hogy vegyen részt velünk együtt ezen a szép napon.
,, Add, hogy ne engem szeressenek, hanem én szeressek, mert akkor kap az ember, ha ad,,
Szent Ferenc

Tisztelettel a gyerekek nevében
Zsombori Zsóka nevelőnő.

Posted in Nincs kategorizálva | Leave a comment