A helyi tanácsot, akárcsak a polgármestert 4 éves mandátumra választják meg, mely időszak háború vagy katasztrófa esetén meghosszabbítható.
A helyi tanács munkaformája az ülés. Az üléseknek két típusa van:
a.) RENDES ÜLÉS, amelyet havonta kell tartani, ezt a polgármester hívja össze.
b.) RENDKÍVÜLI ÜLÉS, amelyet sürgős problémák megoldására ül össze a polgármester vagy a helyi tanácsosok egyharmadának a javaslatára (Zetelakán ez jelenleg 5 tanácsost jelent)
A tanácsülések összehívása írásban történik a hivatal titkára révén, legalább 5 nappal a rendes ülések előtt vagy legalább 3 nappal a rendkívüli ülések előtt. Kényszerhelyzetben, nagyon sürgős esetekben a helyi tanács azonnal is összehívható. Erre az esetre nemrég példa is volt, amikor sokadik próbálkozásra sem sikerült a helyi tanácsnak elfogadni a költségvetést és ezzel pénzügyi szempontból veszélybe sodorta egész Hargita megyét. Akkor a megye prefektusa a tervezett szakbizottsági ülés helyett rendkívüli ülést kezdeményezett és valósított meg a helyi önkormányzat beleegyezésével, ahol aztán végre a költségvetés is elfogadásra került.
Fontos elem a NAPIREND, amely az illető ülés előtt álló megoldandó feladatokat, határozat-tervezeteket, tájékoztatókat és más anyagokat irányozza elő. A tanácsülés meghívójában a helyi tanácsosok rendelkezésére bocsátják a napirenden szereplő anyagokat is.
A határozatképességhez szükséges jelenléti szám a KVÓRUM. A tanácsülés csak úgy törvényes, ha jelen van a tisztségben lévő tanácsosoknak a fele plusz egy. Zetelaka esetében tehát, ha van 15 tanácsos, akkor az ülésen jelen kell legyen 8, ahhoz, hogy a tanácsülés döntésképes legyen. Az üléséken való részvétel kötelező. Az indokolatlan hiányzást büntetik, a többször hiányzó tanácsos mandátuma akár meg is szünhet.
A helyi tanács üléseit a tanácsosok által megválasztott ülésvezető tanácsos (elnök) vezeti. Az ülésvezető elnök tisztségére a törvény egy sor szabályt állapít meg, amelyet nem részletezek.
A helyi tanács ülései NYILVÁNOSAK, bárki (sajtó, érdeklődők) részt vehet. Viszont a helyi tanács dönthet úgy, hogy bizonyos üléseket zárt ajtók mögött tartanak. A törvény ezt a részt is szabályozza, bizonyos kérdéseket tilos zárt ülésen tárgyalni.
A tanácsülésről az önkormrányzat titkára JEGYZŐKÖNYVet készít és annak valóságtartalmáról az ülésvezető elnökkel együtt aláírásukkal vállalnak felelősséget. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt, hogy a tanácsosok hogyan szavaztak, hiszen ennek függvényében állapíthatják meg felelősségüket jogsértés esetén. Minden ülés előtt, kellő időben, a titkár a tanácsosok rendelkezésére bocsátja az előző ülés jegyzőkönyvét, amelyet utólag, a soron következő ülés előtt jóváhagyás végett a tanács elé terjeszt. A helyi tanácsosoknak jogukban áll az ülés keretében kifogásolni a jegyzőkönyv tartalmát, és kérni az előző ülésen kifejtett álláspontjuk pontos feljegyzését.
Az ülések megkezdése előtt az ülés összehívója a napirendet a tanács elő terjeszti jóváhagyás céljából, melyet sürgős esetekben módosíthatnak, kiegészíthetnek.
Egy javaslat, határozattervezet beterjesztésekor mellékelni kell:
a.) az illetékes helyi szakosztály (adóosztály, földhivatal, urbanisztikai o., stb.) jelentését
b.) a tanács szakbizottságának a véleményezését
Ez a szabály alól kivételt képeznek a rendkívüli, illetve az azonnali ülések. Ilyen esetekben nincs elég idő a jelentéseket, véleményezéseket elkészítsék.
A helyi tanács feladatkörét (lásd a sorozat 1. részét) HATÁROZATokkal látja el. Erről és a SZAKBIZOTTSÁGokról azonban a következő részben olvashatnak.
Felhívnám a kedves Olvasók figyelmét, hogy ez a sorozat nem a teljesség igényével készült, célja a közérthető tájékoztatás. Teljes értékű információt, tájékoztatást az ide vonatkozó jogszabályok tanulmányozása nyújthat. Ettől függetlenül továbbra is várjuk az Ön hozzászólását, kérdését.