II. ZETELAKI IFJÚSÁGI NAPOK

ZIF napok plakat2-3

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Zetelaka

zetelaka cikk2

Zetelaka egy nagyon régi község, keletkezésének időpontja ismeretlen. Eredete a mostani helységtől északra a 6 kilométer távolságra található Deság dombon állott vár és az ott elhaladó római úthoz fűződik. Zete vára történelmét csak a monda tartotta fenn.

 Zete vára

Itt található az a régészeti rezervátum, amely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni. A területet ma erdő borítja.

A vár alaprajza tojásdad alakú, 46 m hosszú és 27 m széles. A nyugaton, délen és keleten meredek hegyoldalakkal védett kiemelkedést földbe, agyagba rakott, 1,8 m vastag kőfallal vették körül. A vár északról, a vulkáni plató felől könnyen megközelíthető, ezért ebből az irányból még két földsánccal is megerősítették. Napjainkban ezeknek a sáncoknak a nyomai láthatók.

A vár első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak. Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében. Régészeti ásatásokat 1946-ban Székely Zoltán, 1956-ban Ferenczi Géza régészek végeztek a vár területén. Elsősorban kerámia leletanyag: fazekak, csészék, tálak töredékei kerültek felszínre, melyeket plasztikus bordadíszek, geometrikus mintázat és vörös, illetve fehér festés díszített. A várat kerítő falnak csak alapozását találták meg, mely átégve, 40 cm magasságig a talajban megmaradt. Megmunkálatlan kövekből, sárral rakták össze, mésznek semmi nyomát nem találták. Az első és második sánc között néhány hamvasztásos urnás temetkezés is napvilágra került. Középkori élettevékenységre utaló leletek nem kerültek elő a vár területéről.

A régészeti leletek alapján dák vár lehetett, mely a késő vaskorban épült, Kr.e. I. – Kr.u. I. század közötti időszakban. Amikor a rómaiak Dáciát a II. században elfoglalták, a várat lerombolták és felégették. Azóta soha nem épült újjá.

A Várdombon vonul végig az „Ördög útja” is, mely része a Székelyföldön végigvonuló rejtélyes töltésvonulatnak. Ennek a gyepűhatárnak a kutatása már a XIX. században elkezdődött. Eleinte a római Dácia határvédelmi limesének tartották, az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai azonban igazolni látszanak, hogy a kora középkori Magyar Királyság keleti határvédelmi rendszerének részét képezte. A kutatások során előkerült régészeti leletek alapján a XI. század végén – XII. század elején készülhetett.

 Cseleháza


A község első neve Cseleháza volt. Lakói, ősi templomukat még Cseleházán felépítették. Fogarasi Mihály püspök állítása szerint Szent László idejében, az Isten dicsőségére. A mai templom előtt álló kőkeresztbe vésve ez áll: “Pro memoria hic aedificatorum ecclaesiarum 1092-1914″. Tehát Szent László király idejében (1077-1095) Zetelaka már egyházközség volt. 1914-ben bontották le az 1755-ben épült templomot, melynek helyén ma már az említett kőkereszt áll. Első írásos feljegyzések az 1332-33-34-es évek pápai tizedjegyzékében találhatók ahol Zokalaka, Zuthalaka néven szerepel. Már 1505-ben, a Székelyudvarhelyen tartott székely nemzetgyűlésen valószínű, hogy Zetelaka képviselői is megjelentek.

A népesség szaporodásával lehet magyarázni azt is, hogy a falutól 10-15 km-re kis erdei házak épültek. Amikor már igen felduzzadt a lakosság, megkezdődik a természetes kaszálók feltörése és a szántóföldi növénytermesztés. Természetesen ez a takarmánynövények csökkenéséhez vezetett. Új kaszálóterületre lett szükség és ezért újabb és újabb erdőket irtottak ki. Zetelaka község falvai: Zeteváralja, Sikaszó, Ivó, tanyái: Deság, Küküllőmező. A község közkedvelt turisztikai célpont. A Madarasi Hargitát a sízési lehetőségek miatt inkább télen, a zeteváraljai víztározót és mesterséges tavat nyáron látogatják.

 Orbán Balázs szemével

„A Rez keleti bütüje és a Lipocz orma alatt szépen fekvő Fenyéd-nél az eddig kelet irányu Küküllő völgy északra kanyarodik, a folyam függőlegesen lemetszett hegyek között törtet le a zetelaki szép völgyből, melynek hátterében Gyergyó határ havasai kékellenek. A táj csakhamar havasias jelleget ölt, a Küküllő virgonczan nyargaló, fűrészeket működtető havasi patakká változik, a hegyeken nyiressel kevert fenyves erdők sötétlenek. Félóra alatt Küküllő Keményfalvát hátra hagyva a messze elnyuló, 3000 lakosnál többet számláló Zetelakát éri az utas…

…Utolsó tanyája ez az embernek, mert ezen felül nagyszerű erdőségek s roppant havasok hazája kezdődik, a két testvér Küküllőnek vadregényes fennvidéke, mely egyfelől Gyergyó, másfelől Parajd és a sóvidék által határoztatva vagy 5 mfld szélességbe, csak a Küküllő és Maros völgyeitől megszakasztva egész Bukovináig nyulik, hol a határszéli Kárpátok lánczolatával függ egybe…

…Zetelaka egy nagy gyár-falú, hol minden ház egy zsendely műhely; a Kükűllön megszámlálhatlan fürész metszi a deszkát. Ház épitéshez szükséges bornákat faragnak, s azokat felépitve adják el, hogy ujból szétszedve elszállitsák, e mellett köteleket vernek, fenyővizet, terpentint, kőolajt készitnek, ügyesség szorgalommal fog kezet, s mert művelésre alkalmás földjük kevés van, ők az erdőt művelik, a fát idomitják s mégis beszerzik ernyedetlen szorgalmuk által szükségleteiket. Zetelaka oly régi telepitvény, hogy a csiki krónikában még a Szt.-István előtti korban is előfordul; a XIV. század elején Zokalaka és Zachalaka név alatt mint tekintélyes önálló egyházmegye szerepel. Első szabadalmát 1622-ben Bethlen Gábor fejedelemtől nyerte, melynek értelmében ezen kopár havasok közt fekvő helységet minden rendes és rendkivüli adók, taxafizetés, tized, és kilenezed alól kiveszi, hadiszolgálatoktól mentesiti és a szék tisztsége alól kivéve önálló hatósági joggal ruházza fel, mely kiváltságokért és kedvezményekért azonban kötelezve voltak a zetelakiak arra, hogy Fehérvárra évenkint 100,000 zsendelyt szálitsanak…

…A vár-domb ormáról gyönyörű megható kilátás merül fel. Alant a Küküllő völgye terül el, s az azt ezüst szalagként átkanyargó folyam partjain Zetelaka, Keményfalva és Fenyéd, s a lankás hegyek festői lánczolatán tul a fogarasi havasoknak szépen kicsipkézett s az év nagyrészén át hóval fedett lánczolata le egészen a verestoronyi szorosig. Keletre, egészen közelünkben a Hargita imposant alakja tűnik fel, a Láz (az oláhfalvi fennsik) kebléből kiszökellő fenyves borította csúcsai az ég felhőinek színvonaláig emelkednek fel.”

 Hagyományok

Zetelakán komoly hagyománya van a fafaragásnak. A településen szinte mindent fából készítettek: a lakóházakat, istállókat, kaput, kerítést, szekeret, a mezőgazdasági eszközöket, edényeket, szerszámokat, a konyhai eszközöket. Zsindelyfaragásban nemzetközi szinten elismertek voltak a zetelakiak. Falubeli közmondás: ,,Porból lettünk, fából élünk!”

 Székelykapuk

 A népi alkotómunka remekműveihez tartoznak a székelykapuk. Tulajdonképpen a székely nép szimbólum-rendszereit foglalja egybe. Alkotások, amelyek meghatározóak az udvarhelyszéki székely falvak építészetében, arculatában. Zetelakán  151 családnak van nagy „kötött  nagykapuja”. Hat régi kapu nincs eredeti helyén, a falu különböző helyein vannak kiállítva.

Csergő Bálint (1977) statisztikai adatai alapján tudjuk, hogy 430 székelykapu volt Zetelakán. 2008-ban, a székelykapuk adatbázisának elkészítésekor, ezekből a kapukból  csak 130 kapu áll helyén, azaz a régi kapuk közel 75%-a tűnt el 30 év alatt. A székelykapukra vonatkozó szakirodalom vizsgálataira támaszkodva a legrégebbi kapu Zetelakán, amiről említést tesz a szakirodalom 1807-ből való.

Z. Nagy István

(www.szeretlekszekelyfold.hu)

Forrás:

www.zetelaka.com

www.zetelaka.ro

Orbán Balázs: Székelyföld leírása

Dimén Levente földrajztanár

Fotó: Csíki Árpád, Kozma Erzsébet

 

 

 

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Már kevesebbet szemetelünk Zetelakán

goscom cikkhez2

Az előzőleg – a háztartási hulladékgazdálkodásról szóló – cikk megjelenése után kevesebb szemetet termelnek Zetelaka lakói, igaz megjelentek a település területén az illegális szemétlerakók, mondja Demény Győző, a Goscom ügyvezetője. Egy januári tanácshatározat értelmében helyi hulladékadót köteles fizetni az a család, amelyik nem köt szerződést a hulladékgazdálkodó céggel.

Amint már hírül adtuk, 2012-ben veszteséges volt a Goscom Zetelaka kft. háztartási hulladék-kezelési tevékenysége. A 28 000 új lejt (280 millió régi lej) elérő veszteséget a cekendi, új – európai normáknak megfelelő – szeméttároló szolgáltatásainak igénybevétele, ennek következtében a díjszabás lényeges emelkedése okozta. Mivel a szolgáltatásból fakadó veszteséget a helyi költségvetésből kell kigazdálkodnia a cégnek, illetve a céget működtető Polgármesteri Hivatalnak, a szemétszállításra szerződéssel nem rendelkező zetelaki családok számára adót vezetett be Zetelaka község Tanácsa. A 2013/2-es számú határozatot januárban szavazta meg a testület, a határozat 7 cikkelye értelmében az így befizetendő adó összege nagyobb lesz, mint a szerződésben szereplő szemétszállítási díj (4,00 lej szemelyenkent)

Nagy Attila polgármestert az illeték bevezetésének körülményeiről és várható eredményeiről kérdeztük:

– Miért tartották indokoltnak az új adónemnek a bevezetésétMivel a háztartások 70 %-a kötött csak szerződést a helyi szemétszállítást végző céggel, a különbséget jelentő 30% jelentős bevételkiesést eredményezett és emiatt ez a tevékenység veszteséges lett. Az új adónem bevezetését az a helyzet tette elkerülhetetlené, hogy egyesek többszöri felszólításra sem kötötték meg a szerződést. Nem tartottuk tisztességesnek, hogy a helyi hulladékgazdálkodás költségeit a lakosság 30%-a áthárítja a rendesen fizető többségre, az új adónemmel nem lesz elkerülhető a szemétilleték kifizetése.

– Milyen kézzelfogható eredményeket várnak az intézkedéstől?

Az új adónem (intézményesített szemétdíj) bevezetésének a célja elsősorban az, hogy rábírja a szerződéssel nem rendelkező háztartásokat szerződéskötésre. Megszabtunk egy tűrelmi időt is (április 30.) és reméljük, hogy ennek lejárta után csak kevés esetben kell alkalmazzuk ezt az új adónemet. Számításunk szerint, ha mindenki kifizetné a szemétdíjat, nem kellene növeljük a jelenlegi árakat.

Előző cikkünkben arról is írtunk, hogy a Goscom 2013 első hat hónapjára még megpróbálja tartani a köbméterenként számolt 2,80 lej + TVA-s értéket, de ha nem csökken a Cekendre szállított szemét mennyisége, akkor várhatóan 15-20%-kal emelik a szolgáltatás árát. Demény Győző szerint havi átlag két-három teherautónyival csökkent az elszállított szemétmennyiség, de még tovább kell csökkennie ahhoz, hogy ne legyenek rákényszerítve a szolgáltatás árának emelésére. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy csökkent ugyan a kukákból elszállított hulladék mennyisége, de több illegális szemétdombot is találtak Zetelaka határában.Ezek megjelenése szorosan köthető azon személyekhez akik úgy gondolják „nem rakok ki szemetet , nem is fizetek” és az a „ki nem rakott szemet” kerül  ki ezekre a helyekre.  A törvénytelen lerakókat felszámolják, figyelmeztető táblákat helyeznek el, és a jövőben fokozottan figyelik majd ezeket a helyeket.A megfigyelés már eredményre is vezetett ugyanis a képen látható személyt  tetten nem érték, de a felvételek alapján beazonosították, figyelmeztették  tette súlyosságára, ami 15OO-5OOO lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő.  Azok, akik nem megfelelő helyre tesznek le illegálisan szemetet vaskos büntetésekre számíthatnak. Több olyan felvetés is napvilágot látott, hogy a cégeknek nem kell szemétdíjat fizetniük. Erről Demény Győzőt kérdeztük:

– A településen található cégeknek kötelező-e szerződést kötniük a szolgáltatásra?

  A jelenleg hatályban levő torvények értelmében,minden fizikai és jogi személy koteles szerzodést kötni kizárólag   azzal a szolgáltató céggel amely szerödéses viszonyban all az onkormanyzattal.
– Mit gondol tartható lesz-e a tavalyi ár?

Véleményem szerint csak rajtunk zetelakiakon múlik ,hiszen jobban odafigyelve mit teszünk a kukánkba haztarási hulladék gyanánt,tudatos szelektálással mindent a maga helyén kezelve ,ugyanakkor közös tehervállalással a jelenlegi ár tartható.A tavaly juniusban elkezdett tudatosságra irányuló kampány folytatásaként ,most is arra kérjük a lakósságot a növényi eredetü hulladékot,hamut,állati eredetű üruléket probálják nem a kukába tenni.Idöszakosan felmérést keszitünk a begyüjtött szemétröl ,esetenként kollégáim otthagyják a kukát,a melette lévő zsákokat és a következő héten ugyan ott találjak,az ilyen esetekből kellene okulni ,mert az nekünk fog többe kerülni.Merem remélni ha még jobban odafigyelünk nem a zsebünkön keresztül tanulunk,mint ahogy a mondás tartja.

A Goscom illetékesei szerint a Zetelakán megállapított illeték mértéke a legkisebb a környékbeli településekéhez képest.

Goscom Zetelaka kft.
Zetelaka, 987/A szám

Ügyfélfogadás:
Hétfő-csütörtök: 8:00-15:00 óra
Péntek: 8:00-14:00 óra

Összefoglalva a tudnivalókat röviden:

-          A Zetelakán jelenleg alkalmazott szemétdíj a megyében a legalacsonyabb. Ezt szeretnénk tartani.

-          2012-es évben a lakosság 70% – a kötött szerződést a szolgáltatóval. A szemétszállítás emiatt jelenleg veszteséges.

-          A szemétdíj a teljes lakósságra van számolva. Ha mindenki fizetne, nem lenne veszteséges a szolgáltatás és nem kellene szemétdíjat emelni.

-          Az 51/2006 sz. törvény értelmében minden lakos szerződésköteles. A törvény sajnos nem ad lehetőséget kedvezmények alkalmazására.

-          A törvény értelmében a helyi tanács ezt a szolgáltatást nem szubvencionálhatja (nem támogathatja).

-          Nem tisztességes, hogy a nem fizető lakosok miatt tovább terheljük a rendes, fizető lakosságot.

-          Aki szerződést köt 2013. április 30-ig és rendezi tartozásait, annak a szemétszállítási díj 3,47 RON/fő/hónap (ÁFÁ-val), aki pedig nem köt szerződést, annak a díj átalakul illetékké, amelyet a Helyi Adóhivatalban kell majd fizetni és ennek az összege 4 RON/fő/hónap.

Továbbá: A nem fizető lakosokkal, illetve a törvénytelenül szemetelőkkel szemben büntetéseket leszünk kénytelenek alkalmazni

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Legszebb Porta

Tisztelt látogatók, kedves benevezettek!Garden Proiect

Örömünkre szolgál, hogy a ’Tavaszi Nagytakarítás’ akciójában ennyi sok ember részt vett a faluból, és kifejezetten örülünk annak, hogy fotókat is kaptunk a szebbnél szebb  portákról. Mindenik eddig beérkezett fotó egy szépen gondozott portát mutat be, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Április folyamán közzétettünk egy felhívást, hogy a benevezett portákat dijazni fogjuk, a 3 legtöbb szavazatot begyűjtő közt értékes díjakat sorsolunk ki a Garden Proiect kertészet jóvoltából. Szándékunk szerint minden számítógépről csak egy szavazatot fogadott volna el a rendszer. Sajnos a technika megviccelt bennünket, ezért volt aki egy kis rést kihasználva jogtalan szavazatokat gyűjtött, ezért kénytelenek vagyunk a szabályokon módosítani: egy szakmai zsűri fogja eldönteni az első 3 helyezettet. Szakmai elbíráló bizottságra javasolhatnak a tisztelt látogatók személyeket, amelyet e-mailben elküldhetnek az info@zetelaka.ro címre. Amennyiben sok javaslat érkezik, szelektálni fogunk. A határidőket kitolva továbbra is várjuk a fotókat a fenti e-mail címre május 12 vasárnap estig, szavazni május 19 éjfélig lehet.
Minden versenyben résztvevőnek sok sikert kívánunk!

Tisztelettel:
A szerkesztőség.

Kategória: Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás

Reflexió

Cirkusz

Ez az ország egy dologban biztosan kötődik az ókori Rómához. Akkor is, most is szeretjük a cirkuszt és akkor is volt, meg most is van ki megrendezze. A hírhedt Nero római császárnak tulajdonítják azt a közismert mondást, hogy “Cirkusz és kenyér kell a népnek”. Valószínűleg ezt a híres mondást a nagypolitikában alaptételként tanítják, mert mostanában igencsak nagy igyekezettel láttak hozzá egyes közéleti szereplők a cirkusz(ok) megrendezéséhez. Ha kenyérből éppen kevesebb van, akkor cirkuszból kapunk többet.
Amióta a régi-új kormány megalakult és dolgozni kezdett, velük van tele a sajtó: tervek, határozatok, nyilatkozat nyilatkozat hátán, adóemelések és fenyegetések. Ez nem is lenne baj, mert elsőre úgy néz ki, hogy egy határozott, céltudatos kormány lépett a színre, mint aki nagyon tudja a dolgát és aki most rendet fog csinálni. Csakhogy az új kormány is hamar rájött, ha már eddig is nem tudta, hogy a kasszában csak úgy lesz valami, ha szorít egyet a nadrágszíjon. Így hát a két ünnep között egy rendelettel megemelte a helyi adószinteket  (indexáltak). Ez az adóemelés amúgy a menetrend szerint már májusban esedékes lett volna, de a parlamenti választás előtt nem lett volna túl népszerű intézkedés, ezért a késedelem. Aztán miután a hatalom képviselői egy kicsit cirkuszoltak az ellenzék egyes embereivel, január első hetében egy másik rendelettel a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta az adóemelést, ezzel mintegy átdobva a döglött macskát a szomszédba, de nem is akárhogy, hanem cifra fenyegetések kíséretében. A fenyegetés szerint, amely helyi tanács nem emeli megfelelő szintre az adót, az kap a nyakába esetleg számvevőszéket, de kormánypénzt nem. A szomorú az, hogy így se, meg úgy se lesz pénz. És ez kiderült a már elfogadott költségvetés számadataiból is. A költségvetésből még az is kiderül, hogy az állam nem fog bele új beruházásokba és hogy halvány lila gőze, se szándéka sincs fellendíteni a döcögő román gazdaságot. Ahelyett elmaszatolja az egészet egy újabb cirkusszal.
Már január közepétől melegíti a román kormány a cirkuszt (prefektusi körlevél a polgármestereknek a zászlóhasználatról), hogy mikor a költségvetésről kell dönteni, legyen mit bedobni. És a nép örjöng, imádja a cirkuszt, a tévékben, újságokban 90 százalékban a zászlóűgy van és csak elvétve ejtenek egy-két szót arról, ami pedig a legfontosabb lenne: a kenyérről, a költségvetésről.
A székely és magyar zászló használata körül kialakult heves nyilatkozatháború semmi egyébre nem jó, mint elterelni a figyelmet az országos költségvetés igazságtalanságairól és a gazdasági problémákról. A román kormánynak erre volt jó ez a cirkusz és már elülni látszik a vihar (ugyanis nemrég Brüsszelben Băsescu és Orbán Viktor olyan jókedvűen parolázott, mintha mi sem történt volna). Valószínűleg a magyar kormánynak is hasznos volt ez a cirkusz. Mert ahogy Keno Verseck írja a Spiegel Online-ban: az Orbán-kormány “a nacionalista paternalizmustól szavazatokat remél a határon túli magyaroktól, akikre nagy szüksége van, mert a szociális rendszerben véghezvitt “tarvágás” miatt otthon egyre népszerűtlenebb”.
Lucian Mîndruţă román médiaszemélyiség nagyjából ugyanezt támasztja alá nyilatkozatával: “Azt hiszem, hogy a székely zászló körülötti botrány csak a magyarországi szélsőjobboldal malmára hajtja a vizet, hogy mondhassák: a románok primitívek. Ez csak mindkét fél nyomorúságos nacionalizmusát erősíti. Csak azoknak használ, akiknek be kellene indítaniuk a gazdaságot, s ehelyett nincs más ötletük, mint hogy beindítsák a gyűlölködést.“
Én, ha az egyszerű román és a magyar emberek helyében lennék, erre a cirkuszra nem fizetnék be. Még egyszer biztos nem.

Nagy Attila-Polgármester

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Reakció

 

’Rongydarab’ a Székely Zászló. Ezt sulykolják jó ideje a román politikában. Politikusok, híres személyek foglalnak állást különböző fórumokon, tévében, újságokban, rádióban, vitaműsorokban. Mindent megpróbálnak megtenni, hogy megfélemlítsenek minket jelképeink használata miatt. A prefektus bünteti a Hargita megyei polgármestereket a zászlók használatáért, a magyar nagykövetet perzsára hívják Bukarestbe, és a sort folytathatnánk, hogy mi mindent megtesznek hogy érzelmi kisebbségbe is hajszoljanak minket. Azonban ha a dolgok mélyére nézünk, könnyen észrevehetjük, hogy lehet ez egy elterelő hadművelet is. Most folynak a költségvetési tárgyalások, és jelen állás szerint a kormánypárt tagjai előnybe részesítik a saját felségterületüket, és ugye ebbe Hargita és Kovászna megye nincs benne. Fejlesztésekre minimális az előirányzott pénzösszeg. Erdélyben nem folytatnak autópályát, minden komolyabb beruházás Bukarest központú. Külön adóval akarják súlytani a kisgazdákat, többletbevételt remélve az államkasszába. Európa összes országában segítik a gazdákat, itt meg gátolni akarják, ez is példanélküli. Egy zászlóbotrány pedig eltereli a figyelmet ezekről a nyilvánvaló visszaélésekről. Ne féljünk tehát zászlót, jelképet használni, ne féljünk Magyarnak és Székelynek lenni! Ezeket senki sem veheti el tőlünk! Reméltük,hogy könnyebb lesz a 2013-as év mint a tavalyi, de ez csak remény marad. Újra és újra bebizonyosodik, hogy csak magunkra számíthatunk, együtt közösen jutunk csak előre Zetelakát illetően is. Jó dolog, hogy legalább helyben nem marakodunk –egy két jelentéktelen kivételtől eltekintve- , és felismertük, hogy így sokkal könnyebb és hatékonyabb a munka, mint puskaporos időszakban.

Sándor Barna

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

TANÁCSÜLÉSI KRÓNIKA

A 2013 év első tanácsülésére január 24-én került sor kilenc napirendi ponttal.
A polgármesteri beszámolóval kezdődött az ülés, amelyen elhangzott, hogy nagyütemben folynak a munkálatok az új falurendezési terv (PUG) véglegesítésére és elfogadására, annál is inkább mivel március 29-én lejár a régi érvényessége.
A Polgármester beszámolt a számvevőszéki ellenőrzésről is, amikor is az elmúlt évek pénzügyeit vizsgálták.
A második napirendi pontban az előző havi tanácsülés jegyzőkönyvét fogadtuk el.
A harmadik napirendi pontban visszatértünk a helyi adók és illetékek témájához.
A decemberi ülésen a helyi tanács úgy határozott, hogy az adók és illetékek mértéke ne változzon a 2012 évhez képest, de december 27-én megjelent a 1309/2012 számú kormányhatározat, amely az adók inflációhoz kötött emelését írja elő.
Ezt az értéket három évre számolják és ez az érték 16,5%.
Mivel az elmúlt három évben volt már egy 10%-os kiigazítás, a mostani 2013 évi kiigazítás mértéke 6% lesz.
A negyedik napirendi pontban elfogadtuk a beteggondozók létszámát ami jelenleg 22 fő.
A következő napirendi pontban elfogadtunk egy útmutatót a szociális segélyért dolgozók számára.
A hatodik napirendi pontban módosítottuk a 79/2011 számú határozatunkat, aminek a tárgya, hogy a sikaszói villamosításkor bérbe adott területet 1 év helyett 49 évre módosítottuk, mivel ez a törvényi előírás.
A hetedik napirendi pont egy beszámoló volt a beteggondozók tevékenységéről a 2012 év második félévéről.
A nyolcadik napirendi pontban határoztunk egy 17 négyzetméteres helyiség bérbeadására a kultúrotthon épületében, és megszavaztuk az elbíráló bizottságot.
A kilencedik napirendi pont az Egyebek pont volt, itt a fő hangsúlyt a turizmus téma adta.
Sokan úgy gondoljuk, hogy Zetelaka nagy potenciállal rendelkezik  ami egyrészt nincs kihasználva, másrészt nincs szervezettség ezen a területen.
Abban állapodtunk meg, hogy a közeljövőben, egy csak ezt a témát körüljáró szakbizottságot hívunk össze, ahová meghívjuk a turizmusban tevékenykedőket is.

Sándor Csaba

Kategória: Nincs kategorizálva | 2 hozzászólás

Községünkért

Amikor megalakult az Éva Hagyományőrző Klub, azzal az elhatározással indult, hogy mi is részt veszünk a község kulturális életében. Megemlítést szeretnék tenni a Klub megvalósításáról.
Sándor Erzsébet és Nagy Lenke tanítónők irányításával megalakult a klub énekkara. A kórus által sok külföldi település vendégszeretetét élvezhettük. Elvárásaiknak igyekeztünk eleget tenni és visszahívni községünkbe. Megmutattuk Székelyföld nevezetes tájait (Parajd-i sóbánya, Korond, Gyilkos-tó, Békás, Szárhegy-Lázárkastély, 1000 éves határ Gyimesbükk, Székelyudvarhely nevezetességeit, Tamási Áron emlékház, Orbán Balázs sírja). Eleget tettünk a környező falvak meghívásának (Varság, Szentegyháza, Nagygalambfalva). Mesevárost készítettünk a gyermekek örömére és az iskolás gyermekek segítségével. Köszönet a helyi kisüzletek tulajdonosainak, akik hozzájárultak a gyerekek édességgel való ellátásához. Sajnos itt meg kell, említsem, hogy alig lehetett 10 napig fenntartani, mert volt olyan eset, hogy a feldíszített fát reggelre elvitték.
Gyűjtöttünk a Böjte Csaba Déva-i Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek élelmiszert.
Meghívót kaptunk 4 alkalommal a székelyudvarhelyi Gyümölcsfesztiválra, ahol házi készítésű befőtteinkkel, az ott főzött lekvárral valamint gyümölcsös süteményekkel különdíjat hoztunk el. Mindezt minimális anyagi és erkölcsi támogatással értük el.
Maszka-bál és Termés kiállítással egybekötött bált rendeztünk minden évben. Derekasan részt vettünk a Falunapok rendezésében. Műsorral készültünk és 50 literes bográcsban főztünk a megjelenteknek.
Meg kell, említsem Antal Bíró Rozália tanárnőt, aki fáradságot nem ismerve táncot tanított, hogy a mi községünkben megrendezett bálokat színesebbé tegyük. Elvállaltuk a község központjának parkosítását és a kultúrotthon takarítását, amiben anyagi támogatást a helyi önkormányzattól kaptunk.
Rendbe tettük a Kultúrotthon épületében levő falumúzeumot, amit Ilyés András tanár úr gyűjtésének köszönhettünk. Szeretnénk a községhez méltó falumúzeumot berendezni, amihez az önkormányzat és a közbirtokosság támogatását kérjük a helyiséget illetően. Az Éva Klub tagjai lelkesen kiveszik részüket minden rendezvényen.
Jó lenne, ha a falu közössége több érdeklődéssel követné tevékenységünket. Várjuk új tagok jelentkezését minden szerdán d.u. 4 órakor.
Akkor már nyugodt szívvel állíthatnák, hogy nem hiába való a kifejtett munka. De a mi meggyőződésünk az, hogy tevékenységünk hasznos mindenki számára.

Sánduly Margit

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Nőnapi party

Legyen 1 Nap csak a miénk…kedves Nőtársaim!

Nőnapi partyt szervezünk, ahol minden csak rólunk szól.
Utazás, szervezkedés nélkül, Ünnepeljük együtt a Nők Napját Zetelakán.
Időpont: március 8., du. 6órától a Dagi Rendezvény Terem, a Perfekt alatt.
Menü ára: 30 ron, az ár tartalmaz egy nőnapi menüt, és a zenész díját.
Mivel a helyek száma korlátozott, kérjük jelentkezzél mihamarabb ha 10 és 99 év közötti Nő vagy.

Szervező: Bokor Ildikó – 0744176843

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Gazda és Vállalkozói fórum Zetelakán

Nagyszabású fórumot rendezünk Zetelakán 2013 február 21 –én, délután 5 órakor a Közbirtokosság tánctermében. Minden zetelaki lakóst szeretettel várunk, hiszen itt a lakosságot, gazdákat, vállalkozókat érintő kérdésekről fogunk beszélni nagyon hasznosan.

Meghívottak:
Az APIA vezérigazgatósága
Borboly Csaba – Hargita Megye Tanácselnöke
Bíró Barna Botond – Ügyvezető Elnök
Antal István – képviselő
Tánczos Barna – Szenátor

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!